Mindennapok varázsa

“Elfogadni tudni a boldog napokat,de az örömteleneket is.

Sem kicsordulni, sem elsivárulni.

Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.

Sem szónokolni, sem elnémulni.

Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.

Nem hivalkodni, és nem tetszelegni -sem az éles kést,

sem a díszes cserepet nem kíméli az idő.

Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.

Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét.

Az úton járni, majd végigmenni,a nagyságot az erénnyel,és nem a szerencsével mérni.

Egyszerűen boldognak lenni - dísz, ragyogás, külcsín nélkül.”
(Tatiosz)

Szonett

Juhász Gyula

Szonet Szegedhez

A magyar Alföld legszebb délibábja

Te vagy, szülötte városom, Szeged,

De nem csalóka nyári fény varázsa,

Hanem valóság bús puszták felett.

Az égbe törnek tornyaid kevélyen

S a szőke magyar vízben rengenek

A palotáid és a magyar éjben

Virrasztó lángod nagy-messze remeg.

Dugonics András nézi, hogyan épül,

Magasba hogy tör házad, szellemed,

Hogy szebb lettél, mint voltál, nagy Szeged!

Magyar emlékül és magyar reményül

Állj boldogan és büszkén, ősi város,

Símulj szerelmes szívvel a Tiszához.

Hid vagyok

Albert Károly
Híd vagyok!

Nagy hivatással bíztál meg,

Uram, hogy legyek híd ég és föld között:

hitemnek íve kösse partjait,

felépítse, mi egykor romba dőlt.

Kezedbe veszel, gyúrsz, formálsz, faragsz,

próbákkal terheled a lelki hidat:

mert bírnom kell minden terhelést,

örvényt, áradatot, pusztító vihart.

Követeid járnak e hídon

fénybe öltözöttek, dicsők, nagyok...

Rám is hull tőlük néha egy sugár,

s ilyenkor köszönöm, hogy híd vagyok.

Lélektárs

"Olyan szerelmest kell magunknak keresnünk,

akivel a kapcsolatunk az idő múlásával nemhogy

fakulna, de egyre jobb lesz.

Aki iránt csodálatunk és a bizalmunk csak erősödik a megpróbáltatások során. Csak mellette j öttem rá,milyen mély meghittség és mennyi öröm létezik számomra.

Az a lélektársunk, akinél a zár, amibe a mi kulcsaink illeszkednek; az ő kulcsai pedig a mi zárainkat nyitják.

Ha eléggé biztonságban érezzük magunkat ahhoz, hogy megnyíljunk, igazi énünk előbújhat, és valóban teljesen önmagunk lehetünk.

Azt szeretheti bennünk a másik, akik vagyunk, nem pedig akiknek látszani szeretnénk.

A lélektárs a legjobb tulajdonságainkat hívja elő.

Mellette nem számít, bármi történik is körülöttünk, mi ketten biztonságban vagyunk saját kis mennyországunkban.

Az a lélektársunk, aki osztozik a legtitkosabb törekvéseinkben;akivel egy irányba haladunk.

A lélektársunk mellett az életünk életre kel."

Kérjetek és megadataik

"Kérjetek és megadatik nektek.

Keressetek és találtok.

Zörgessetek és megnyittatik nektek.

Mert mind az, aki kér, kap; aki keres,

az talál, és a zörgetőnek megnyittatik"

(Máté 7: 1-6)

Ezt üzeni Neked általam a Szeretet, Jézus.

Soha ne felejtsd el, hogy Ő szeret Téged,

és adni akar, de csak akkor tud adni,ha Te megkeresed Őt és kérsz. A sorrend.
Az emberek először kapni akarnak, és csak utána adni - ha nem felejtik el.
Te először keress, azután adj, és végül kérj. Ez a jó sorrend.
Tehát, míg az üzenetet hallgattad, megkerested Őt.

Ott van Benned, a Szívedben. Érezd, és kérhetsz! Kérj!

A sziv parancsa

Ahhoz, hogy elérjük az elme és a szív együtt dolgozzon hagynunk kell az elménket

magától lecsitulni.

Ha kinyitod a szíved és az elme nem szól bele akkor tudsz teremteni.

Tudtátok hogy a szívnek saját hangja van?

A szívben van a szenvedély lakhelye, de áthelyeztük más dimenziókba.

Szenvedély nélkül nem lehet teremteni. Így csak a túlélés marad a sivár küzdelem.

Csak felismerés, és bátorságon múlik, meg mered- e élni önmagadat.

Csendes csoda

Reményik Sándor

Csendes csodák

Ne várd, hogy a föld meghasadjon

És tűz nyelje el Sodomát.

A mindennap kicsiny csodái

Nagyobb és titkosabb csodák.

Tedd a kezedet a szívedre,

Hallgasd, figyeld, hogy mit dobog,

Ez a finom kis kalapálás

Nem a legcsodálatosabb dolog?

Nézz a sötétkék végtelenbe,

Nézd a kis ezüstpontokat:

Nem csoda-e, hogy árva lelked

Feléjük szárnyat bontogat?

Nézd, árnyékod hogy fut előled,

Hogy nő, hogy törpül el veled,

Nem csoda ez? - s hogy tükröződni

Látod a vízben az eget?

Ne várj nagy dolgot életedbe,

Kis hópelyhek az örömök,

Szitáló, halk szirom-csodák.

Rajtuk át Isten szól: jövök.