2009. november 5.

Csaták


"Az életben minden csata azt a célt szolgálja, hogy tanuljunk belőle valamit, még az is, amelyiket elveszítjük." (Paolo Coelho)

Üzenet


Ne gondold, hogy életed semmit sem ér,
ne gondold, hogy haszontalan, tehetetlen kolonc vagy, mert nem igaz!
Életed csodálatos érték és mindaddig az is marad, amíg adni tudsz.
Hogy semmid sincsen?
Hidd el nekem gazdag vagy, mert Krisztus keresztje a tiéd s benne minden lehetséges, maradandó érték.
Mindaz a szenvedés és öröm, mely eddig életedet jellemezte s ezután köszönt reád, olyan kincs, melyhez a felajánlás által Krisztussal egyesülve juthatsz egyedül hozzá.
Istennek adva a múlt salakja is értékké válik a jelen s a jövő végtelenére tolódik... Add át magad!

Élj vidáman


Ha legközelebb azon kapod magad,
hogy kezdesz kétségbe esni,
tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
“Elég levegőm van hogy lélegezzek?
Mára elég ételem van?”
(Ha a válasz “igen”, akkor jó irányba haladnak a dolgok!)
Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt hogy a legfontosabb szükségleteink ki vannak elégítve. (Andrew Matthews)

2009. október 31.

Szavak nélkül - Halottainkért

Szavak

Az emberek játszanak a szavakkal.
Úgy éppen, mint a gyermekek a játékkockákkal. Csakhogy a szavak veszedelmesebbek,
mint a játékkockák.

Nem lehet összeszedni őket, és elrakni a ládába,
ha rosszul sikerült a játék.
A szavak örökre ott maradnak,
ahová az első pillanatok hangulatában helyeztük őket. Láthatatlanok és megfoghatatlanok,
és ezért nem lehet kijavítani a hibát, amit elkövettünk velök.
Az emberek hihetetlenül könnyelműen játszanak a szavakkal.
/Wass Albert/

2009. október 30.

A mosoly értéke


“Semmibe se kerül, de sokat ad.
Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.
Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad.
Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.
Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele.
Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen.
Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni.
….
Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!

Ha tehát meg akarod szerettetni magadat az emberekkel, ez a második szabály: Mosolyogj!”
(Dale Carnegie)

Van-e barátság


„Van-e még barátság a világon? Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják, hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt. A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem. A szerelem adni és kapni akar. A barát csak adhat. Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan, ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért.” /Márai Sándor/