2012. március 18.

Szeretlek némán


Reggel veled ébredek, este veled szenderedek
nagyon éget hiányod, félek, elveszítelek
vágyom érintésedre, illatodra minden órában és percben
segítség! Megőrülök, nem tudom, mit tegyek
kívánom lelked és tested

Bámulom a szerelmeseket, kik nem tudják még
irigyelem s egyben sajnálom őket
nem tudják, nem örökre szól, lehet jön a vég
várom a percet, mikor megpillanthatlak
szívem hevesebben ver, hisz imádlak!

Szívem nem tudja még, csak érzi
de eszem már rég érti
nem lehetsz enyém, sem én tiéd
hisz elválasztott az élet
a gonosz! lelketlen folyó...
/Podw/

Ezt kivántam

No Comment . Minden benne van amit kívántam

2012. március 17.

Igazság


Tiszta szembogárban csepp homály,
foltos kis bánat, mit emlékül hagyott.
Bár nélküled volt fázós év, de már
a szomorúságnak nem nyitok ajtót.
A világ rendje független tőlünk,
az idő is elszökne előlünk.
Csak egy marad meg, egyetlen ékszer
csak az amit érzel, amit érzel.

Ki a szerelemért még nem halt meg, az soha nem élt.

Ki a csillagokért égig nem ért, az soha nem élt.

2012. március 16.

Boldogság


"ÁDÁM
Élek megint. - Érzem, mert szenvedek,
De szenvedésem is édes nekem,
Oly iszonyatos az, megsemmisűlni.-
Oh, Lucifer! Vezess földemre vissza,
Hol oly sokat csatáztam hasztalan,
Csatázzam újra, és boldog leszek.

LUCIFER
S e sok próbára mégis azt hiszed,
Hogy új küzdésed nem lesz hasztalan?
S célt érsz? Valóban e megtörhetetlen
Gyermekkedély csak emberé lehet.-

ÁDÁM
Korántse vonz ily dőre képzelet,
A célt, tudom, még százszor el nem érem.
Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is?
A cél, megszűnte a dicső csatának,
A cél halál, az élet küzdelem,
S az ember célja a küzdés maga."

Lépj tovább


Nem hittem senkinek, erre(?) egy nagy falban felakadtam.
Mit döntött le az élet, romokba minden álmot,
De én erős maradok, és újra 2 lábra felállok.
Nem hagyom magam legyőzni, nem sodródok az árral,
Megtanultam nem bízhatok, de nem dobálózok tárral.
Leraktam minden fegyvert, nem mozdulok rá vállal,
Inkább maradok a helyemen kevés igaz baráttal.
Gondolhattam volna, hogy az élet miket vállal,
De felvállalom kilétem, minden eddigi hibával.
Nem rejtőzködök tovább, hiszen eddig csak álltam,
Így léphetek tovább, majd a múltamon két lábbal.
A múltban ami rossz volt azt végleg felejtsd el,
A jelenbe amit akarsz, azt tényleg ne rejtsd el.
A jövőbeli titkokat magadnak te fejtsed,
Amit akarsz az életbe, azt magadnak teremtsd meg.

Összevisszaság


Néha még hiányzik, de már csak néha.
Vajon egyszer ez is elmúlik?
Lehet évek múltán már a nevét se tudom majd?
Félek ettől azért.
De talán pont ez a félelem az, ami nem engedi,
hogy elfelejtsem.
Ha rajtam múlna, már nem lenne barátom
Azt látom néha szinte idegen a családom
Ez mind az én hibám, mindenért bocsánat
Magányos vagyok, csak nézd meg a szobámat
Sötét és hideg nincsenek emlékek halomban
Didereg a szívem, ott kuporog a sarokban
Érzelmeim tengere befagy, és kiapad
Nem vagyok más, csak egy kiszáradt sivatag
Csak most érzem tettem, szörnyű oldalát
Úgy sajnálom, hogy akkor nem figyeltem oda rád.
(Children of distance - Sivatag)

Merj kivánni


...Merj kívánni,
mert a kívánság a remény forrása,
s a remény éltet
bennünket.
Merj nyúlni
olyan dolgokért, amit senki más nem lát.
Ne félj olyat látni,
amit senki más nem lát.
Higgy a szívedben
és saját jóságodban,
mert ha így teszel,
mások is ezekben
fognak hinni.
Higgy a csodában,
mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb,
hogy higgy önmagadban...
mert odabenn a lelkedben
rejtőzik a csoda,
a remény, a szeretet
és a holnap álmai."

/Ron Cristian/