2009. január 11.

Anyaság


- Honnan jöttem? - kérdezte édesanyját a gyerek. - Hol szedtél fel engem? Az anya keblére vonta magzatát, majd könnyes mosollyal szólt: - Szívemben rejtőzködtél, kedvesem, mint örök vágy. Jelen voltál játékaim babáiban, és ha istenszobrot gyúrtam agyagból, téged formáltalak öntudatlan. Házunk istenségében is téged tiszteltünk. Éjfél reménységeiben és szerelmemben, sőt már az anyám álmaiban is. Otthonunk halhatatlan őrzőszelleme táplált emberöltők óta. Leánykoromban, amikor szirmait bontogatta lelkem, virágillatként lebegtél fölötte. Szelíd lényed úgy virágzott tagjaimban, miként felhő bíborfénye napfelkelte előtt. Ég küldötte kedvenc, hajnal ikertestvére, a földi lét nagy folyama partra vetett bennem. Arcodba nézek, és megfoghatatlan érzés tölt el: Te, ki mindnyájunké vagy, enyém lettél. Félelmemben, hogy elveszítelek, magamhoz szorítlak erősen. Csodás varázslat két gyönge karomba zárta a világ legdrágább kincsét.

Az igazi könnycsepp

Látod nincs szebb ragyogás, nincs aranyosabb fénysugár, mint ami a bánat könnyéről verődik vissza. Mert a bánat fakasztotta könnycseppek igaz szeretetről tanúskodnak, és csillogásukkal a bűntől megmenekült szabad ember szépségéről győzik meg a világot. A bűntől felszabadult ember az örökkévalóság fényét sugározza.

2009. január 9.

Mások ideje


Látod itt a mellényem zsebében az aranyórát? Nagyapámtól kaptam, amikor leérettségiztem. Amikor leérettségizel, a tied lesz. Ez az óra számomra minden csecsebecsénél értékesebb. De ellophatod. Visszaadhatod, vagy megtérítheted az árát. Ellophatod valakinek a lovát, a tehenét, ökrét, vadászpuskáját. Mindenét ellophatod és visszaadhatod megint, vagy megtérítheted az árát. Csak egy valamit, ha ellopsz valakitől, nem térítheted meg soha. S ez az idő! Ha valakinek az idejét lopod, azt úgy megloptad, hogy soha jóvá nem teheted. A várakozásban eltelt időt semmi hatalom a földön nem hozhatja vissza. Nincs, eltelt, vége. Örökre elveszett, és te voltál az, aki a jóvátehetetlen veszteséget okoztad. Érted?
/Wass Albert/

Belső béke


A belső béke megfizethetetlen. A béke az élet harmonikus irányítása. Lüktet az életenergiától. Olyan erő, amely könnyedén felülmúlja minden világi tudásunkat, ugyanakkor mégsem választható el földi létünktől. Ha megnyitjuk a megfelelő belső csatornákat, akkor ez a béke itt és most érezhetővé válik.
A béke örök. Sohasem túl késő békét lelni. Ennek mindig itt az ideje. Életünket valóban gyümölcsözővé tehetjük, ha nem vagyunk elválasztva Forrásunktól, ami nem más, mint az örökkévalóság békéje. A legnagyobb szerencsétlenség, ami emberi lényt érhet, ha elveszíti belső békéjét. Nincs az a külső erő, amely képes lenne megfosztani tőle. Saját gondolatai, saját tettei azok, amik megfoszthatják tőle.

A magyar nyelvről


Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhitattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!
E drága nyelvet porrá ne törjétek,
Ne nyúljon hozzá avatatlanul
Senki: ne szaggassátok szirmait
A rózsafának, mely hóban virul.
Úgy beszéljen ki-ki magyarul,
Mintha imádkozna,
Mintha aranyat, tömjént, myrrhát hozna!
És aki költő, az legyen király,
És pap és próféta és soha más.
Nem illik daróc főpapi talárhoz,
S királyi nyelvhez koldus-dadogás.

Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
Vigyázzatok: a nyelv ma szent kehely,
Ki borát issza: Élet borát issza,
Előre néz s csak néha-néha vissza -
S a kelyhet többé nem engedi el!
/Reményik Sándor: Az ige/

2009. január 8.

Szolgálat



A természetben, mindenben a szolgálat vágya él.
A szél szolgál, a víz szolgál.
Ha fát találsz, ültesd el magad!
Ha hibát találsz, javítsd ki magad!
Ha olyan feladatot, amit mindenki kikerül, vállald föl magad!
Öröm jónak és egészségesnek lenni,
ám még nagyobb öröm szolgálni tudni.
Ne hidd, hogy csak a nagy szolgálat érdem,
az apró szolgálat öröme is létezik;
például amikor meglocsolod a kertet,
rendet raksz a könyvek közt,
vagy megfésülöd egy kislány kócos haját.
Ne hidd tévesen, hogy szolgálni kisemberek dolga!
Az életet és fényt adó Isten is szolgál,
s joggal hívhatnánk akár így: Ő, aki szolgál.
Naponta néz kezünkre s kérdezi: szolgáltál-e ma?
Kit? Egy fát? Barátot? Szerettedet? Idegent?
Köszönöm, hogy megengeded, hogy szolgáljalak.

Másokat megérteni



"Másokat megérteni tudást jelent,
Önmagad megértése megvilágosodást.
Mások legyőzése erőt követel,
Önmagad legyőzése meg nehezebb.
Ha megelégszel azzal, amid van, gazdag vagy..."
Stuart Wilde