2009. június 22.

Csinálj ünnepet

Nézz utána, hogy minden napból,
a legközönségesebb, sivár hétköznapból is
ünnepet csinálj,
ha pillanatokra is!
Egy jóindulatú szóval.
Méltányos cselekedettel.
Nem kell sok az emberi ünnephez.
Minden napba belecsempészhetsz valamilyen
varázsos elemet,
megajándékozhatod magad egy könyv
igazságának negyedórás élményével,
valamilyen homályos fogalom megismerésének
kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével.
Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb,
ha megtöltöd a hétköznapok percét a rendkívülivel,
az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal;
tehát az ünneppel.
(Márai Sándor)

2009. június 15.

Mennyire fontos

Tudod arra gondoltam,
mennyire fontos az embernek
a visszajelzés.
Nem,
nem az elismerésre gondolok.
Az más.
A visszasimogatásra.
Arra,
ha valaki meggyógyít
egy beteg madarat,
nem vár érte köszönömöt
se fizetséget,
de megsimogatja
a búcsúzkodó szeretetkör.
Aki szeret, azt szeretné adni,
amit maga is legtöbbre tart.
A madár a repülést.
Mit adhatna mást?
Aki szeret.
Azt, amit legszebbnek,
legjobbnak tart a világon.
Simogat,
akit boldoggá tesz,
ha szeretetből megsimogatják,
betakar,
aki arra vágyik,
egy szerető kéz betakarja.
Nem,
nem azért, hogy visszakapja,
az igazi szeretet
nem ismeri az üzletet.
Csak, mert aki szeret,
azt adja,
ami számára a legkedvesebb.
Ha tehetné, a szívét adná.
De,
mert nem teheti,
hát azt,
ami nagyon fontos.
Neki.
Aki adja, annak.
Szeretettel adni,
csak a legfontosabbat lehet.
A legmelegebb szót,
A legszebb mosolyt,
a legkülönlegesebb kavicsot.
A legkedvesebb mozdulatot,
a legforróbb fohászt.
Annak, akit szeretünk.

(.kaktusz)

Magad útja

Nem akarom,
hogy azon az úton kövess engem,
amelyen én haladok a célom felé.
Járd a saját utadat,
kövesd az általad meghatározott irányt,
amely belső késztetéseidnek a leginkább megfelel.
Ne fogadj el semmilyen állítást,
csak azért mert tőlem származik.
Ha százszorosan igaz is, mégsem a te igazságod,
nem a te tapasztalatod, és így nem is fogsz vele azonosulni.
Az igazat valósítsd meg, és akkor magadévá fogod tenni az igazságot...

2009. június 11.

Birtoklás

Gyakran annak van a legnagyobb ára, amiért semmit sem kapunk. Mutathatnék neked sok mindent, amit ha megszerzünk, elfogadunk, kicsavarja kezünkből a szabadságot. A magad ura lehetnél, ha ez a sok minden nem volna a miénk…Vedd szemügyre mindazt, ami az őrültségbe sodorja az embert, aminek vesztét könnyekkel siratja; megtudod majd, nem a kár kellemetlen, hanem a kárról alkotott elképzelés.Hogy valami elveszett, senki sem érzi, csak rágódik rajta. Ha önmagadat birtoklod, semmit sem vesztettél el. De hány embernek sikerül önmagát birtokolnia?
(Seneca)

2009. június 3.

Béke van


A béke örök.
Sohasem túl késő békét lelni.
Ennek mindig itt az ideje.
Életünket valóban gyümölcsözővé tehetjük,
ha nem vagyunk elválasztva Forrásunktól,
ami nem más, mint az örökkévalóság békéje.
A legnagyobb szerencsétlenség, ami emberi lényt érhet,
ha elveszíti belső békéjét.
Nincs az a külső erő, amely képes lenne megfosztani tőle.
Saját gondolatai, saját tettei azok, amik megfoszthatják tőle.