2009. április 27.

Ki vagy ?

Nem arra vagyok kíváncsi, miből élsz.Azt akarom tudni, mire vágysz,és hogy mersz-e találkozni a szíved vágyakozásával.
Nem az érdekel hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy hülyének néznek a szerelmed miatt, az álmaidért, vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.
Nem érdekel, milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, megérintetted-e már szomorúságod középpontját, és ejtett-e sebet rajtad árulás valaha az életben.
Azt akarom tudni, képes vagy-e együtt élni a fájdalommal, az enyémmel vagy a tieddel, és a további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.
Az érdekel, tudsz-e vadul táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis átjárjon tetőtől-talpig anélkül, hogy óvatosságra intenél, hogy legyünk realisták és emlékezzünk az emberi lét korlátaira.
Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, mersz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz légy önmagadhoz, és el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is, ha éppen nehéz napod volt, és hogy isten jelenlétéből ered-e az életed.
Azt akarom tudni, képes vagy-e együtt élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tieddel, mégis megállni a tó partján, és azt kiáltani az ezüst holdnak: " Igen! "
Nem az érdekel, hol élsz, és mennyit keresel. Azt akarom tudni, fel tudsz-e kelni egy szomorúsággal, kétségbeeséssel teli éjszaka után, és fáradtan, csontjaidig összetörten, ellátni a gyerekeket?
Nemcsak arra vagyok kíváncsi, ki vagy és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál.
Nem az érdekel, hol, mit és kivel tanultál. Azt akarom tudni, mi tart meg legbelül, amikor minden egyéb már összeomlott.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal, és igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban is...