Boldog legyek ma, vagy boldogtalan?
2009. május 25.
Döntésem
Boldog legyek ma, vagy boldogtalan?
Áldott legyen
2009. május 19.
Ki minek gondol
S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Szemem tavában magadat látod:
(Weöres Sándor)
2009. május 15.
Hozzád szól
2009. május 14.
Egyedüllét
Minél jobban próbálsz menekülni az egyedülléttől, annál magányosabbnak fogod érezni magadat.
Ha kezded elfogadni az egyedüllétet, ha kezded megszeretni, ha élvezni kezded, akkor minden magányosság el fog tűnni.
És akkor az egyedüllétben szépség rejlik, határtalan szépség. Egyedüllétre vagyunk teremtve. Ez az egyedüllét a szabadságunk. És nem áll szemben a szeretettel. Valójában csupán az az ember képes a szeretetre, aki egyedül van, és tudja, hogyan létezzen egyedül. Ez a szeretet paradoxona: csupán az, aki egyedül van, az tud szeretni, és csupán az, aki szeret, az lesz egyedül. Ez a kettő együtt jár. Ezért ha képtelen vagy egyedül lenni, képtelen leszel szeretni is. Akkor az úgynevezett szereteted csupán menekülés lesz önmagad elől. Nem lesz valódi szeretet, nem lesz valódi kapcsolódás. Ki fog kapcsolódni kihez? Még önmagadhoz sem kapcsolódsz, hogyan kapcsolódhatnál máshoz? Nem vagy jelen - ki fog kapcsolódni a másikhoz? Tehát a szeretet egy hamis változata létezik a világban: menekülni próbálsz önmagadtól, a másik is menekülni próbál önmagától, és mindketten a másikban kerestek menedéket. Ez egy kölcsönös átverés. Az. első dolog, hogy megismerd a saját cölibátusodat, lényegi cölibátusodat - hogy megértsd, egyedüllétünk adja egyediségünket. Működj ebből az egyedüllétből. Még a szeretetednek is erről az alapról kell működnie. Akkor képes leszel szeretni.
OSHO
A változás
Belső nyugalom
2009. május 13.
A varázslatos szeretet
/Müller Péter/
Mindennek megvan az ideje
Ideje van a születésnek és ideje van a meghalásnak;
ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának a mi ültettetett.
Ideje van a megölésnek és ideje van a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.
Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek;
ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.
Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének;
ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak.
Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek;
ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
Ideje van a szaggatásnak és ideje a megvarrásnak;
ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek;
ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek.
Az igazi szeretet
/Müller Péter/
Minden nap egy lecke
/Jókai Mór/
Mi mindig búcsúzunk
(Reményik Sándor)
Az otthon
otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak. Ez az otthon.
/Wass Albert/
2009. május 11.
Öszinteség és Barátság
Akkor jön, amikor akar, és az embert kíméletlenül leteperi,
mint az elemi erő. A barátsághoz beleegyezésre van szükség.
Barátom csak az, akit szabadon választok magaménak.
Igaz, hogy amikor már megvan, kényszer. Már nem tudok meglenni nélküle.
„Il me semble n'etre qu"a demi" -
úgy tűnik, hogy valaminek csak a fele vagyok.
De még akkor sem teper le. Mindig szelíd és szenvedélytelen.
Philia istennő minden isteni lény között a leggyengédebb.
A szerető néha meg szokta érezni távollevő szerelmének örömét vagy baját,
s néha el tudja találni kívánságát.
A szerelemben kivételes, a barátságban ez a természetes.
Mindig tudom és tudnom kell, hogy mi történik vele s mit gondol.
Semmi sem maradhat rejtve sem előtte, sem előttem.
De ez a barátságnak nem feltétele; az őszinteség nem előzi meg a barátságot.
Ilyesmit csak az gondol, akinek a barátságról sejtelme sincs.
Akit az istennő egybefűzött, arról lehull minden hazugság és maszk.
Nem a barátság fakad az őszinteségből, hanem az őszinteség a barátságból.
Először van Philia, s a többi az ő ajándéka.
2009. május 10.
Örök barátság
Soha ne sírj, ha véget ér egy álom,
Soha ne sírj az élet megy tovább
Itt vagyok én, s csak érted, neked játszom
A jó barát, a bajban is barát.
Soha ne sírj, ha táncoltat az élet
Vihar után még zöldebbek a fák
Soha ne sírj, ha fordulnak a fények
Én itt leszek, és vigyázok majd rád.
Veled átkelnék az óceánon, s azon is túl
Milyen szép is lenne tán, túl az Óperencián
Volt egy-két veszteségünk, milyen kár, hogy egyszer élünk
Napról napra változom, ezt nem tagadhatom
Míg élek hozzád tartozom, ezt biztosan tudom
Soha ne bánd, ha lelke van egy dalnak
A szomorúság úgysem tart soká
Soha ne sírj, ha eltűnik egy csillag
Semmi baj majd én vigyázok rád
Soha ne sírj, ha vége van egy dalnak
Soha ne sírj, hallgass másikat
Soha ne bánd, ha súlya van egy szónak
Én itt leszek, míg világ a világ
Veled elmennék egy hosszú útra bárhová
Tudom számíthatok rád, veled más lesz a világ
Mindenben egyetértünk, milyen kár, hogy egyszer élünk
Bármit hoz a sors, mi ketten együtt maradunk
Soha nem vehet el senki tőlem, össze tartozunk..
Soha ne sírj, ha véget ér egy álom,
Soha ne sírj az élet megy tovább
Itt vagyok én, csak érted, s neked játszom
Egy jó barát, a bajban is barát.
Soha ne sírj, ha kóstolgat az élet
Vihar után még zöldebbek a fák
Soha ne sírj, ha formálnak az évek
Én itt leszek és vigyázok majd rád
Soha ne bánd, ha lelke van egy dalnak
A szomorúság úgysem tart soká
Soha ne sírj, ha eltűnik egy csillag
Nincs semmi baj, majd én vigyázok rád
Soha ne sírj, ha vége van egy dalnak
Soha ne sírj, hallgass másikat
Soha ne bánd, ha súlya van egy szónak
Én itt leszek, míg világ a világ.
Neked
2009. május 9.
2009. május 7.
Akarat
Tudod, arra gondoltam,
mekkora szüksége van az embernek
az akaraterőre,
hogy milyen sok mindenhez kell,
néha a legegyszerűbb dologhoz is,
még a reggeli felkeléshez,
vagy hogy időben megérkezzen,
hogy felépítsen,
hogy lebontson,
hogy éljen,
de a hosszan használt erő,
az állandó erőlködés,
a muszájból való tennivaló
örömtelenné teszi az életet,
az életet,
ami akaratlanul kezdődik,
senki nem akart megszületni,
(vagy ki tudja?)
örömteli játszással folytatódik,
de aztán mind többet akar az ember,
ettől olyan lesz,
mint az állandón kifeszített nyíl,
elfárad, rugalmasságát elveszti,
de ha az akarat mellett van hite,
élhetőbb lesz az élete,
együtt a nehéz kő is könnyebb,
könnyebben felemelhető hittel,
akarat, hit,
mindkettő fejleszthető,
ahogy fejleszthető a renyhe izom,
a hit nem csak megkönnyít,
de meg is magyaráz mindent,
amiben ő benne van,
azt is,
ha rossz felé visz az akarat,
de van valami,
ami a hitet és az akaratot jó felé viszi,
szárnyat adva a szárnytalannak,
ha valaki messziről gyalogol hazafelé,
akarattal nagyon nagy utat megtehet,
ha hisz is benne, hogy megérkezik,
akkor a nehéz út,
ha nem is lesz rövidebb,
de rövidebbnek tűnő lesz,
de ha a szívében virágba borulva
ott van a szeretet,
ha néha el is fárad,
de mégis
a nehéz utat is szinte repülve,
dalolva teszi meg,
mindig megújulva,
mint tavasszal a hazatérő,
útközben sok veszélyt túlélő,
vidáman daloló énekesmadár.