2009. április 20.

Apró csodák

Az életben,apró szépségek,
együtt alkotják az egészet.
S ha a csodák egyszerre történnek,
a világunk,boldogan nevet.
Egy mosoly,mit viszontlátás hoz,
esti ima,mit gyermek anyja mond.
Egy utolsó csók,miben búcsú sír,
s egy első mi mindent ígér.
Szűzlány sóhaja,mi égig száll,
s egy kézfogás mi békét vár.
Egy könnycsepp,a távoli kedvesért,
egy rekedt hang,mi unokának mesél.
Kéjes sikoly,szemek fonódva eggyé,
fáradt férfi fekszik kedvese mellé.
Holdat együtt néző távoli társak,
kik egyszer már egymásra találtak.
Apró csodák,csillogó kövek,
minden bút,az öröm követ.