2012. május 20.

Nem éri meg

‎"Nem éri meg magunkhoz láncolni a másikat, mert ezzel a tettünkkel pont azt öljük meg a kapcsolatban, ami életben tartja: a szabadságát. Küzdeni pedig sokszor érdemes és kell is, de legalább ilyen fontos tudni azt is, hogy mikor nem szabad. Mindannyian más életsíkon utazunk. Sokszor pedig a saját utunkat kell járnunk ahhoz, hogy utol tudjuk érni a partnerünket, mind szellemi, mind érzelmi szinten. Éppen ezért nem szabad marasztalni azt, aki menni akar. Akkor valódi egy kapcsolat, ha mind a két fél ugyanabba az irányba repül, ugyanabban a magasságban és teljes önszántából. Birtoklásnak a szerelemben helye nincs és nem is lesz soha.
Az önzetlenül szeretni pedig mindenkinek mást jelent. Számomra azt, hogy szeretem, mindentől függetlenül. Akár szeret, akár nem. Ha megszeretek valakit, akkor nem azért szeretem, mert kapok tőle valamit. Nem azért szeretem, mert csinos vagy mert kedves velem. Nincs oka. Megszerettem és ez ellen nem tehetek semmit. Ha viszontszeret? Csodálatos. Ha nem? Akkor is. Menjen, ha mennie kell. Maradjon, ha úgy a boldog. A másik döntéseitől és cselekedeteitől független az, ami bennem zajlik. Én én vagyok. Én szeretek. És ehhez nem kell kapnom a másiktól vagy a külvilágtól semmit."