2011. április 22.

Ha őszinte az örömöd


És ha őszinte az örömöd, a könnyeid, a táncod, előbb-utóbb lesznek, akik megértenek, akik
csatlakoznak a karavánodhoz. Én magam is egyedül indultam el az ösvényen, aztán jönni
kezdtek az emberek, és végül világméretű karavánt alkottunk! Pedig én nem I hívtam senkit;
egyszerűen csak mindig azt tettem, amiről úgy éreztem, hogy a szívemből fakad.
Én egyedül a saját szívemért vagyok felelős, senki másnak a világon nem tartozom
számadással. Épp így te is csupán önmagadért vagy felelős.
/Osho/