2012. március 27.

Gyermekként

Csak élni akartam őszintén,
Ahogy én képzeltem el,
Gyönyörű célok felé futni,
És érni őket el.
Két lábbal járni a földön,
De fellegek közt a fejemmel,
És élni úgy, hogy akit szerettem,
Soha ne felejtsen el.
De az egész csak hazugság volt,
Szép mesék csupán,
Gyermekfejjel szült álmok,
Amik mindig várhatnak rám.
Könnyes szemmel, ébredezve, búsan
Elmentél, és rájövök, hogy mily
Sok az amit én nem értek meg.
Az egész csak hazugság volt,
Szép mesék csupán,
Gyermekfejjel szült álmok,
Amik mindig várhatnak rám.
 

Nincsenek megjegyzések: