Néha még

Néha még elfog a sajnálkozás a régi dolgaim után.Sajnálom,hogy nem te ébresztesz.Nem a te kezed simogatására ébredek.

Csak úgy magamtól. 

Nem tetszik,hogy én készítem el a reggelimet,ebédemet és hogy mindezt 

egyedül fogyasztom el. 

Mivel az angyalok velem vannak, így túlélem. 

Úgy érzem ,hogy nagy szükségem lenne rád. Te nem így gondolod.

Fogom hát a seprűmet és összesöprőm lelkem romjaim. Indulok utamra .

Mire hozzád érek - ha érek - boldogabb leszek . A közelségedben megnyugszom.